Az „oltalmazó himlőről” A himlőoltás magyarországi népszerűsítése és bürokratizálása. Századok, 156. (2022) 1. sz. 61–80.
The beginnings of medical obstetrics from Göttingen to Pest-Buda. In: Rosivall László (ed.), Semmelweis 200 Years. Budapest: Semmelweis Publishers, 2019. 195–208.
’Observing to describe, describing to observe’. The Epistemic Turn of Medical Writing in the 18th Century. Hungarian Studies, 33. (2019) 3. 169–178.
Ärzte im Netz – Bildung, Profession und Selbstdarstellung ungarländischer Mediziner im 18. Jahrhundert. In: Kókai Károly – Seidler, Andrea (Hrsg.), Das ungarische Wien: Spuren eines Beziehungsgeflechts (Teil 1). Wien: Praesens Verlag, 2018. 215–230.
„Megfigyelve leírni, leírva megfigyelni”. Az orvosi írásmódok episztémikus fordulata a 18. században. Kaleidoscope Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, 9. (2018) 17. sz. 249–260.
Orvosi tudás és hatalom. A (köz)egészségügyi szervezetrendszer kialakítása Mária Terézia korában. In: Gerő András – Nagy Beatrix (szerk.), Mária Terézia, a magyarok királynője. Budapest: Habsburg Történeti Intézet, Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalomkutatásért Közalapítvány, 2018. 117–150.
„Respublica litteraria Podmaniczkyana”. Báró Podmaniczky József nyugat-európai utazása egy útitárs naplójának tükrében. In: Gurka Dezső (szerk.), A báró Podmaniczky család szerepe a 18–19. századi magyar kultúrában. Budapest: Gondolat Kiadó, 2017. 73–87.
Tudásképzés és tudásközvetítés Magyarországon 1770–1830. Századok, 151. (2017) 5. sz. 949–952.
Theoria medica és praxis medica. A tudásközvetítés változó útjai a mediciniában a 18. század második felében. Századok, 151. (2017) 5. sz. 1025–1042.
Táblázatokba zárt tudás? Az orvosi tudásszervezés gyakorlatai a 18. században. Kaleidoscope Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, 7. (2016) 13. sz. [Élet–Tudomány–Történet: Eszmék–Tudás–Tudomány] 232–250.
Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon. Századok, 150. (2016) 4. sz. 821–870.