Gyarmati János: A gyűjtés rabszolgája. A múzeumalapító Xántus János és az osztrák-magyar kelet-ázsiai expedíció. Budapest: Néprajzi Múzeum, 2020 (Könyvismertetés). (Gyarmati, János: The Slave of Collecting. The Museum Founder János Xántus and the Austrian-Hungarian Expedition to East-Asia. Budapest: Museum of Ethnography, 2020) (Bookreview). Ethnographia, 132 (2022) 2. sz.

1873. Az első néprajzi bemutató a budapesti Városligetben. 'Etnográfiai mutatványok és kulturális evolúcionizmus' (1873. The First Ethnographic Show in the City Park in Budapest. Ethnographic Shows and Cultural Evolutionism) In: Laczó, Ferenc – Varga, Bálint (eds.), Magyarország globális története (The Global History of Hungary). Budapest: Corvina, 2022. 26–30.

Before Fieldwork: Textual and Visual Stereotypes of Indigenous Peoples and the Emergence of World Ethnography in Hungary in the Seventeenth to Nineteenth Centuries. In: McCallum, David (ed.), The Palgrave Handbook of the History of Human Sciences. Singapore: Springer, 2021. 2–30.

Alexander von Humboldt and Hungary: National Identity and The Emergence of Modern Sciences. In: Semsey, Viktória (with the assistance of Balaton, Petra; Horváth, Csaba; and Sánchez Román, José Antonio) (eds.), National Identity and Modernity 1870–1945. Latin America, Southern Europe, East Central Europe. Budapest: KRE- L’Harmattan 2018. 391–406.

Warhafftige Historia der Wilden Menschfresser Leuthen: Discovering the Americas – in Early Modern Hungary. In: Cristian, Réka M. – Dragon, Zoltán – Lénárt, András (eds.), Transnational Americas. Home(s), Borders and Transgressions. Szeged: AMERICANA eBooks, 2019. 117–134.

The emergence of world ethnography in Hungary before 1848: Agents and Sources. In: Gurka, Dezső (ed.), Changes in the image of man from the Enlightenment to the age of Romanticism: Philosophical and scientific receptions of (physical) anthropology in the 18–19th centuries. Budapest: Gondolat Publishers, 2019. 207–223.

„Ezeknél szebb óráim soha sem vóltak”: emlékezet és kánonformálás a kulturális antropológia tudományának korai forrásaiban Magyarországon a 18–19. század fordulóján (’I never had more beautiful moments...’ Memory and Canon Formation in the Early Sources of Cultural Anthropology in Hungary at the Turn of the Eighteenth and Nineteenth Centuries). Kaleidoscope Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, 9. (2018) 17. sz. 234–238.

Alexander von Humboldt és Magyarország. Egy romantikus természettudós jelentősége a magyarországi egyetemes néprajzi érdeklődés kibontakozásában (Alexander von Humboldt and Hungary. The Importance of a Romantic Scientist in Hungary’s Rising Interest in Universal Ethnography). Századok, 151. (2017) 5. sz. 987–1006.

Alexander von Humboldt és a Podmaniczkyak. Mozaikok a földrajz és az egyetemes néprajz 19. századi tudománytörténetéhez (Alexander Humboldt and the Podmaniczky Family. Mosaics for the History of Geography and Ethnology in the Nineteenth Century). In: Gurka Dezső (szerk.), A báró Podmaniczky család szerepe a 18–19. századi magyar kultúrában (The Role of the Baron Podmaniczky Family in Eighteenth- and Nineteenth-Century Hungarian Culture). Budapest: Gondolat Kiadó, 2017. 25–40.