Az utóbbi évtizedekben a tudományos tudástermelés térbeli és időbeli kontextusokhoz kötött mintázatainak vizsgálatára vonatkozó kutatások a tudományos tudás, az ahhoz kapcsolódó társadalmi és kulturális gyakorlatok, absztrakt tartalmak terjedésének sokszínű variációit különböző modellek kidolgozásával igyekeztek rekonstruálni. Ehhez az európai diskurzushoz kíván jelen projektünk csatlakozni, amely a tudásáramlás magyarországi mintázatainak az 1770-től 1830-ig terjedő időintervallumban történő rekonstruálására vállalkozik. Kutatási programunkban a göttingeni eredetű Wissenschaft vom Menschen–narratíva mentén határoztuk meg a vizsgálni kívánt tudományterületek körét. A narratíva alkalmasnak tűnik annak a radikális változást jelző tudománytörténeti tradíciónak a megragadására, amelyben a tudományok fokozatosan új rendszerbe szerveződtek. Ez az átrendeződési folyamat az általunk alapkutatások szintjén vizsgálni kívánt hét tudományterület – úgymint filozófia, történettudományok, esztétika/klasszikafilológia, államtudományok/statisztika, medicina, etnológia/antropológia és az ökonómián belül az agrártudomány – hazai instrumentalizálódásában jól nyomon követhető. Projektünk fő célja, a nevezett szaktudományok magyarországi kialakulásában meghatározó göttingeni és más, főleg bécsi, német és angol hatások és recepció komplex vizsgálata, s ehhez kapcsolódó tematikus képi és szöveges forráscsoportok, valamint magyar és angol nyelvű konferencia- és tanulmánykötetek online megjelentetése, illetve papíralapú, kiadásra kész kéziratainak elkészítése. Kutatásaink hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyarországi tudományos tudásáramlás összetett jelenségei a nemzetközi diskurzus integráns részévé váljanak. Ezen túlmenően a tudásáramlás magyarországi mintázatainak leírására megalkotandó modellünk mintaként is szolgálhat egy regionális, közép-európai modell létrehozásához. Reményeink szerint jelen projektünk komplex módszertani és tartalmi szempontrendszerénél fogva a tudománytörténeten kívül további impulzusokat adhat a tudásszociológiai, a könyv- és olvasástörténeti, kommunikáció- és információtörténeti, valamint a történeti antropológiai kutatások számára is.
