Anthropological aspects of Johann Ludwig Schedius's aesthetics, in Dezső Gurka (ed.), Changes in the image of man from the Enlightenment to the age of Romanticism: Philosophical and scientific receptions of (physical) anthropology in the 18–19th centuries. Budapest: Gondolat Publishers, 2019, pp. 224–235.

Aesthetica muliebris – avagy beszélhetünk-e „női esztétikáról” 18–19. századi magyar viszonylatban, in Török Zsuzsa (ed.), Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok. Budapest: reciti, 2019, pp. 15–30.

Johann Ludwig Schedius’s Literärischer Anzeiger and the Tradition of Critical Journalism in the Kingdom of Hungary around 1800, in Ágnes Dóbék, Gábor Mészáros and Gábor Vaderna (eds.), Media and Literature in Multilingual Hungary 1770–1820. Budapest: reciti, 2019, pp. 207–220.

A magyarországi esztétikai irodalom emberképének változása és a göttingeni tudományos recepció a 18-19. század fordulóján (The changing image of man depicted in contemporary Hungarian literature on aesthetics and the scientific reception of the influence of the University of Göttingen at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries). Kaleidoscope, 9 (2018), 17. Iss., pp. 183–196.

Podmaniczkyak és Hunfalvyak. Egy regényes kapcsolat irodalomtörténeti hatásairól, in Gurka Dezső (ed.), A báró Podmaniczky család szerepe a 18–19. századi magyar kultúrában.  Budapest: Gondolat Kiadó, 2017, pp. 155–174.

"Hát még egy harmadik nincs: aesthetice?" A Széptani jegyzetek esztétikatörténeti olvasatai. Irodalomtörténet, 98 (2017), 4. sz., 419–432.

„Concordia Poeseos et Astronomiae”. A csillagászat szerepe két 18–19. századi magyar esztétikaprofesszor, Szerdahely György Alajos és Schedius Lajos János művészetszemléletében („Concordia Poeseos et Astronomiae” The Role of Astronomy in two 18–19th Century Hungarian Professors’ of Aesthetics, namely Georg Aloys Szerdahely’s and Johann Ludwig Schedius’s Conception about Arts), in Gurka Dezső (ed.), Matézis, mechanika, metafizika. A 18–19. századi matematika, fizika és csillagászat eredményeinek reprezentációja a filozófiában és az irodalomban. Budapest: Gondolat, 2016, pp. 181–202.